A nemzetközi adózás világában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények fontos szerepet játszanak a határon átnyúló gazdasági tevékenységek szabályozásában. Az először 1975-ben aláírt magyar-osztrák megállapodás, bár közel fél évszázados múltra tekint vissza, ma is releváns keretet biztosít a két ország közötti pénzügyi kapcsolatok rendezéséhez. Az egyezmény jelentősége az évek során nem csökkent, sőt, a globalizáció és a digitális gazdaság térnyerésével még inkább felértékelődött, így nem meglepő, hogy az eredeti dokumentumot azóta többször is módosították, legutóbb például a Multilaterális Egyezmény (MLI) keretében, amely 2022. január 1-jétől lépett hatályba.
Az egyezmény eredeti célja a dupla adóztatás kiküszöbölése volt, ám napjainkban ez a funkció kiegészült az adókijátszás és adóelkerülés megakadályozásának szándékával is. A dokumentum átfogó szabályozást nyújt a jövedelem- és vagyonadóztatás területén, beleértve a munkaviszonyból származó jövedelmet, a vállalkozások nyereségét, vagy akár a jogdíjakat.
Az illetőség meghatározása az egyezmény egyik sarokköve, hiszen ez dönti el, hogy melyik állam adóztathatja a jövedelmet vagy vagyont. A természetes személyek esetében a lakóhely, az állandó tartózkodási hely vagy más hasonló kritériumok alapján állapítják meg az illetőséget, míg jogi személyeknél általában a tényleges üzletvezetés helye a döntő tényező. Az illetőség kérdése különösen fontos lehet azokban az esetekben, amikor valaki mindkét országban rendelkezik jelentős érdekeltségekkel.
Hol kell adóznom, ha Ausztriában vállalok munkát?
A jövedelem- és vagyonadóztatás szabályai részletesen kitérnek olyan kérdésekre, mint a munkaviszonyból származó jövedelmek, az osztalékok, kamatok és jogdíjak adóztatása. Az egyezmény többnyire a forrásország adóztatási jogát korlátozza, és bizonyos körülmények kizárólagos adóztatási jogot biztosítanak az illetőség szerinti országnak. Például nyugdíjat főszabályként az az állam adóztathat, ahol a kedvezményezett illetőséggel bír.
Ez azt jelenti, hogy a magyar állampolgárok, akik Ausztriában bejelentve dolgoznak, általában az ottani adóügyi joghatósága alá tartoznak, tehát a munkabérük után Ausztriában kell adót fizetniük.
A külföldi munkavállalás adózási szempontból komoly körültekintést igényel. Érdemes a jövedelemszerzés idején és az esetleges hazatérés után is figyelni a szabályokra, mivel adott esetben utólagos adókötelezettség keletkezhet. Például, ha valaki úgy dolgozott külföldön, hogy közben megtartotta magyarországi illetőségét, akkor előfordulhat, hogy a külföldön szerzett jövedelme után itthon is adóznia kell.
Megint más szabályok vonatkoznak azokra a munkavállalókra, akik kiküldetésben dolgoznak egy másik országban. Ilyenkor jellemzően ők maradnak a magyar illetőségnél, ha a kint tartózkodás nem haladja meg éves szinten a hat hónapot, és a bérüket közvetlenül a Magyarországon működő vállalkozástól kapják. Bár bizonyos feltételek mellett ilyenkor is előfordulhat, hogy a fogadó ország adót vet ki.
Nem véletlenül dolgozik egyre több magyar Ausztriában, azonban az adózási, lakhatási és egyéb ismeretek hiánya komoly veszélyforrássá válhat. Annak érdekében, hogy a büntetések és felesleges költségeket el tudja kerülni, vegye fel szakértői csapatunkkal a kapcsolatot. Mi segítünk a munka megtalálásában és a feltételek szabályos betartásában egyaránt!
