Milyen Ausztriában a munkaerőpiac helyzete, és milyen magasak a bérek és járandóságok? Sokan teszik fel nekünk ezt a kérdést, viszont a válasz, korántsem olyan egyszerű.
Fontos tisztában lenni azzal, hogy Ausztriában megjelenik az úgynevezett szociális partnerség, mely gyakorlatilag a gazdaság- és szociálpolitika minden területét érinti. Ezért Ausztria a korporatizmus, azaz az átfogó és koordinált érdekképviselet minta példájának számít. Ez mit is jelent hétköznapi nyelvre lefordítva?
A legtöbb ipari ágazatra van egy kollektív szerződés kötve, mely munkaadói oldalról a Gazdasági Kamara (Austrian Economic Chambers – WKO) alszervezete, a munkavállalói oldalról az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (Österreichischer Gewerkschaftsbund | ÖGB) köti meg. A kollektív szerződés határozza meg, hogy az adott gazdasági ágazatban milyen feltételekkel dolgoznak a munkavállalók. A szabályozás kiterjed a munkaidőre, a pótlékokra, az utazás és szállásköltség támogatásra, a szabadságokra, ünnepnapokon történő munkavégzésre, túlóra során esedékes juttatásokra stb. Továbbá meghatározza, hogy ha valaki egy bizonyos munkakört, egy bizonyos végzettséggel és tapasztalattal végez el, akkor mennyi a minimálbér, amit a munkáltatónak fizetnie kell. Ez alá nem eshet a bérszint. De e felett természetesen meg lehet állapítani a bérszínvonalat. Ez a kollektív szerződés minden évben felülvizsgálatra kerül, s ha szükséges akkor változtatnak rajta. Így történt ez a 2023-as év végén is, mikor az egész éves inflációt figyelembe véve, az ágazatokra vonatkozó kollektív szerződések a munkavállaló számára kedvezően lettek változtatva.
A mi esetünkben is érvényes egy úgynevezett a „munkaerő kölcsönzésre vonatkozó” kollektív szerződés. Viszont nekünk figyelembe kell azt is venni, hogy a munkavállaló, ahol dolgozni fog, ott milyen kollektív szerződés van érvényben. Ilyen esetben nekünk felül kell vizsgálnunk és össze kell hasonlítanunk a kollektív szerződések tartalmát és azt alkalmazni a gyakorlatban, ami a munkavállaló számára kedvezőbb.
Így a mi munkavállalóink kapnak egy „alap” munka szerződést, ami minden munka során érvényes alapvető feltételeket foglalja magába, továbbá egy úgynevezett kiegészítő szerződést (Überlassungsmitteilung) ami az adott munkavégzésre, projektre vonatkozó feltételeket fekteti le. Ebben a megállapodásban leírtak nem lehetnek kedvezőtlenebbek az alap szerződésbe foglaltaknál és csak az adott megbízónál csak az adott munkára vonatkoznak.
Amit az ausztriai munkavállalás során fontos tudni, hogy minden munkavállalót megillet a 13. és a 14. havi fizetés. Ha valaki nem dolgozza le a teljes évet akkor ennek az idő arányos része az, amit a munkavállalónak meg kell kapnia. Egy esetben nem jár ez a juttatás, ha valakit azonnali hatállyal küldenek el a munkahelyéről. Ebben az esetben visszatarthatja vagy levonhatja a munkáltató a kilépő bérből.
Ezt a juttatást fizetheti a munkáltató kétszer egy évben, vagy 4 részre osztva részletben. Ez mind megállapodás kérdése.
„Na jó, értem én, hogy a kollektív szerződés azt írja elő, hogy például 18 EUR/óra a bruttó az órabérem, de mennyi lesz a nettó fizetésem?”
Sajnos erre sincs azonnali válasz. Ausztriában sávos adózás van. Ami azt jelenti, hogy az adó mértéke attól függ, hogy mennyi az éves adóalapot jelentő bevétel. Minél alacsonyabb a bevétel annál kisebb az adóteher, és fordítva is igaz, tehát minél magasabb az éves bevétel, annál magasabb az adóteher.
Az első 11.000 EUR bevétel adómentes, a következő 7000 EUR-ra 20%, a következő 13.000 EUR-ra 32,5%, a következő 29.000 EUR-ra 42% adóterhet vetnek ki és így tovább. Az adózásról és az adónemekről egy másik blogban fogok foglalkozni.
Végül, amit érdemes minden Ausztriában dolgozó munkavállalónak minden évben vagy visszamenőleg elvégezni, az az adóvisszatérítés. Az Európai Unió területén belül 5 évre visszamenőleg az adóvisszatérítést el lehet intézni, mely során akár több ezer EUR-t vissza lehet igényelni különböző címszavak alatt. Ez úgymond talált pénz…
Ennek részleteit ugyancsak egy másik blog bejegyzés során fogom taglalni.
